forrás
Ritka búzában sok
a pipacs =
a túlzott cifrálkodás a
belső értékek hiányára vall.
Ki mint vet, úgy arat —
ez a legismertebb mondás az aratással
kapcsolatban. Persze
nemcsak gabonára értik
ezt, hanem általában arra,
hogy ki milyen munkát végez, olyan eredményre számíthat. A mondás
egyik változata: Amennyit vetel,
annyit szedel, s
lényegében azonos értelmű
ez is: Ki
mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
De visszatérve az
aratómondásokra: van, aki
»ott is arat, ahol
neon vetett«, azaz mások
munkáján élősködők. A régi idők
szomorú tapasztalata mondatta: Nem
mindenkor az arat,
aki vet.
Aratásnak idején megfagy a
munkában = legnagyobb dologidőben is
kerüli a munkát.
Sok aratás volt azóta — ezt úgy értik: régen volt már.
Arató ember kukóricáért alszik,
ez a mondás
magyarázatra szorul azon
a vidéken kívül, ahol
járatos. Azt jelenti, hogy ha
aratás idején esik, és
van idő az
alvásra, bő kukoricatermés várható.
Ha valaki kézi aratásnál elmaradt
a társaitól, azt mondták rá gúnyosan: Lapátnyelet készít, holnap
kenyeret akar sütni.
Fogjuk meg a nyulat! — mondják
az aratók, amikor
a tábla vége felé járnak. Ennek
közeli rokona: Kizavarják
a nyulat a búzából,
vagyis hamarosan aratnak.
Két mondás a
házasélettel kapcsolatban:
Egy szem búzáért
nem oldjuk meg a
zsákot, azaz nem
elégszünk meg egy gyerekkel. —
Más búzájába vágja
sarlóját = más feleségének, kedvesének udvarol.
Búzát vetett, konkolyt
aratott: jóságért rosszal
fizettek neki.
Legszebb búzának is van
egy kis alja
= mindenben lehet
hibát találni.
Régi búzából is válik jó kenyér.
Ennek jelentése: ha valami
nem új, valaki
nem fiatal, azért
hasznát lehet venni.
A régi idők
vándormadarainak jelszava: Másutt
is esznek búzakenyeret,
tehát nem érzi a
mondással élő helyhez kötve
magát, máshol is meg
tud élni.
Sok hó, sok
búza — ez magát
magyarázza: hóban bővelkedő tél
után jó a búzatermés.
Árpatörek, búzatörek,
összeveszett a két »öreg«:
két kisgyerek civakodik...
Rossz időben vetette
árpáját, vagyis rossz időben fogott valamihez.
Somolyog, mint az árpacipó a
lapáton, vagy mosolyog,
mint a miskolci árpacipó: széthúzott
szájjal mosolyog, szélesen
vigyorog. (A bevágás nyomán
kiforrott cipó képzete ihlette ezt a mondást.)
Mehet zabot hegyezni;
Elmehet Kukutyinba zabot
hegyezni = mehet,
ahova akar, senki sem
tartóztatja
Összevissza, mint zab a
zsákban — szokták felelni arra a kérdésre,
»hogy vagy«? Az
értelme: hol jól, hol rosszul.
Böki a zab
a hasát, szokás mondani a
lóról, amelyik azért ficánkol,
mert jól tartják
zabbal. Emberre értve: önteltté tette
a jómód.
Zabban a lovak!
— ezt viszont annak mondják,
akit szunyókálásból kell
felriasztani. Az elbóbiskolásnak néha
azt is mondják egyes
vidékeken, hogy »tehenek a
zabban«.
Zabot ne kérj
szamártól — ez a
mondás arra int,
hogy attól kérj, akinek
van, aki adni tud.
Eléggé közhasználatúak, nem igényelnek
magyarázatot: Ügy megijedt, hogy zabszem
sem férne belé;
Zab hajtja a
lovat, nem ostor.
Két mondás a zabkenyérről: 1. Zabkenyér is jó annak, aki hozzászokott. (A rosszat is meg lehet szokni.) 2. Nem kell zabkenyér, hol készen vár a búzakalács = aki a jót is választhatja, nem nyúl a rosszhoz.
Cs. B.
Somogy Megyei Hirlap 1977
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése